A koleszterinszint változó

Néhány éve tudjuk, hogy a téli időszakban a koleszterinszint magasabb, mint a nyári hónapokban.

Egy érdekes tudományos tanulmány azt találta az Amerikai Egyesült Államokban, Massachusetts államban, hogy férfiaknál decemberben, nőknél pedig januárban a legmagasabb átlagosan a vér koleszterin szintje.

Érdekesség, hogy a nyári hónapokban normális értékeket mutatóknál is 22 százalékban kóros értékeket mértek télen. Mint ahogy az is, hogy a téli időszakban jelentkező koleszterinszint emelkedést azoknál a személyeknél is kimutatták, akik már szednek valamilyen koleszterincsökkentő gyógyszert.

A koleszterinszint évszakonként változik?

Több magyarázat is készült a megfigyeléssel kapcsolatosan, egyesek a nyári hónapokban a télinél nagyobb teljes vérmennyiséggel magyarázták ezt a jelenséget (így ugyanis a koleszterin relatív kisebb koncentrációban lehet a vérben). A télen sokszor észlelhető testsúlygyarapodás a vizsgált csoportot nem jellemezte, így ez nem adott magyarázatot a megfigyelésre.

A fenti jelenség ismerete hasznos lehet azok számára, akik az életmód- változtatás segítségével kívánják csökkenteni szérum koleszterin szintjüket, hiszen amennyiben nyáron kezdik diétájukat, az őszi-, téli időszakban ellenőrizve laboratóriumi eredményeiket nem biztos, hogy javulást észlelnek.

De vajon mit is mutat tulajdonképpen koleszterinszintünk?

A koleszterin a vádlottak padján – Bűnös vagy ártatlan?

„A koleszterin molekuláról általánosságban elmondhatjuk, hogy az élethez nélkülözhetetlen anyag. A sejtek alkotóeleme, a sejtek önmegújító és javító mechanizmusaihoz elengedhetetlenül szükséges, rendelkezik antioxidáns képességgel és az agyban az idegsejtek megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen” – magyarázza dr. Filiczky István, a Dr. Rose Magánkórház belgyógyásza és gasztroenterológusa

„Azonban számos nemzetközi tanulmány szerint az úgynevezett LDL koleszterin - low density lipoprotein - a verőerek (artériák) belhártyájába beépülhet, mely ezen ereket szűkítheti, és keringési zavart okozhat (a szívben szívinfarktust). Így a magas LDL koleszterin („rossz koleszterin”) szint magas rizikót jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Ugyanezen tanulmányok szerint azonban a HDL koleszterin (a „jó koleszterin”) - high density lipoprotein - megvédi a verőereket a vérrögképződéstől, tehát a magas HDL szint alacsony kockázatot jelent a szív- érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából.”

Az összkoleszterin mérése mellett tehát fontos a jó és rossz koleszterin arányának meghatározása, mert ezek aránya befolyásolja a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát. A legjobb az alacsony LDL és a magas HDL arány.

Természeti népeknél, vegetáriánusok esetében 3 mmol/l alatti koleszterinszint tekinthető optimálisnak. A társadalmi fejlődésnek és az életmódváltozásnak köszönhetően a vérszérumunk koleszterinszintje megemelkedett. Ennek oka az egyre több zsírt, húst tartalmazó ételek fogyasztása, és a mozgásszegény életmód. E két tényező egyértelmű összefüggést mutat az artériák elmeszesedésével. Ennek ellenére a magas koleszterin, a szív-és érrendszeri megbetegedések és az ebből eredő halálozások mindössze 40%-ában jellemző. Jelen álláspont szerint 6,8 mmol/l feletti koleszterinszint tekinthető magasnak.

Amennyiben a szív-és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezői jelen vannak, ajánlatos az összkoleszterin szintet 4,5 mmol/l, különösen súlyos esetben 3,5 mmol/l alá csökkenteni.

A nőknek általában alacsonyabb a koleszterinszintjük, azonban ez az előny a menopauza után eltűnik. A kor előrehaladtával a koleszterinszint mindkét nem esetében emelkedő tendenciát mutat.

A vér koleszterinszintjét 60-90 százalékban genetikai tényezők határozzák meg

Genetikailag 100-nál is több gén hibája szükséges a magas koleszterin kialakulásához. Ilyenkor a májsejtek LDL receptorai szenvednek zavart. A genetikailag magas koleszterinértéket hyperkoleszternémiának nevezzük, mely dominánsan öröklődik, így valamennyi gyereknek tovább adódik. A zsírokban, szénhidrátban gazdag táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás mind tovább növeli a magas koleszterin kialakulásának esélyét.

A koleszterinszint évszakonként változik?

A koleszterinszint befolyásolására számos gyógyszeres és egyéb kezelés áll rendelkezésre. „A nem túl magas koleszterin értéknél koleszterin szegény diéta bevezetése ajánlott, mely halban, zöldségekben és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag. A diéta mellett fontos a rendszeres testmozgás és a stressz oldás. A jóga vagy más relaxációs módszerek növelik a vérben lévő jótékony HDL arányát. Amennyiben a diéta nem vezet eredményre különböző táplálék kiegészítő szerek fogyasztása javasolt (Pl.: omega 3 zsírsavak). Gyógyszeres kezelést csak orvosi felügyelet mellett lehet alkalmazni. Az adott orvos feladata megítélni, hogy koleszterin felszívódást gátló, koleszterint cserélő vagy koleszterintermelést gátló terápia szükséges” – hangsúlyozza Filiczky doktor.

Gyermekeknél vajon fontos lenne bevezetni a koleszterinszűrést?

A kezdeményezés természetesen az Egyesült Államokból indult ki, de aki a nyári szezonban jobban körülnéz a hazai vízpartokon, strandokon, tapasztalhatja, hogy hazzánkban is aggasztóan sok a túlsúlyos gyermek. Az USA-ban szorgalmazott szűrés pártolói indokként azt a tényt hozták fel, hogy az egyenes ági felmenők magas koleszterinszintje növeli a gyermek esélyét is a szív- és érrendszeri problémák kialakulására. Ha pedig valakinél már egészen korán diagnosztizálják a fokozott hajlamot, a kezelés is időben megkezdődhet, így sokkal jobb lesz az esély egy olyan életforma kialakítására, amely felnőtt korra teljesen természetessé válhat.

A szakértők, köztük Dr. Pintér Zsolt, a Dr. Rose Magánkórház csecsemő- és gyermekorvosa is egyetért abban, hogy elengedhetetlen, hogy a szülők tisztában legyenek az általános gyermekkori koleszterinszűrés fontosságával: kilenc és tizenegy éves, valamint 17- 21 éves kor között hangsúlyozottan javasolják az általános szűrést.

„1992 óta szelektív szűrést végzünk, éhomi lipid profil (FLP) formájában azon 2 évesnél idősebb gyermekek esetén, kiknek családjában, a közeli hozzátartozók között előfordult zsíranyagcsere és koleszterinszint rendellenesség, vagy korai szív- és érrendszeri megbetegedés. 2008. óta a szelektív szűrés (FLP) kibővült azokkal a gyermekekkel, kiknél a cardivascularis betegség kockázatát fokozó kórállapotok jelen vannak (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, stb.) a családi rizikófaktorokkal, illetve anélkül is” – magyarázza a gyermekorvos.

Az új, kibővített kutatások kimutatták, hogy az általános gyermekkori koleszterinszűrésnek bizonyítottan van létjogosultsága, mert:

  • emelkedett koleszterinszint mellett fiatal betegeknél létezik a korai atherosclerosis;
  • a szív-és érrendszeri betegséget jelentő kockázati tényezők korai kezelés a fiatalok esetében nagyon hatékony;
  • a lipid- rendellenességek gyakoriak gyermekkorban és összefüggést mutatnak az elhízással;
  • a hagyományos szűrési módszerek a zsíranyagcsere eltéréssel rendelkező gyermekek 30-60%- át nem derítette fel.

Az általános átvilágítás célja, hogy minden gyermek esetében azonosítsa a lipoprotein és koleszterin rendellenességeket, akiknél a korai szív- és érrendszeri betegség rizikótényezőinek csökkentésére tett beavatkozások hasznosak lehetnek. „Ez általában terápiás életmódváltozás, és a hangsúly a szívkímélő, egészséges táplálkozáson valamint a rendszeres testmozgáson van. A becslések szerint a kockázati csoportba eső gyermekek 1-2 százalékának viszont szüksége van ezen felül gyógyszeres kezelésre is” – tudhattuk meg Pintér doktortól.

 

 

EGESZSEGTÜKÖR.HU/DMD

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a igenx.hu Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.