A koleszterinszintnek nincs egységes standard értéke. Sokszor attól függ, milyennek értékelik a koleszterinszintet, hogy vannak-e további kockázati tényezők, melyek érelmeszesedés (arterioszklerózis) kialakulásához vezethetnek. Ilyen például a túlsúly, a dohányzás, a magas vérnyomás vagy a diabétesz. A túl magas koleszterinszintnek (hypercholesterinaemia) számos súlyos veszélye lehet. Jelenleg vizsgálják, hogy valóban igaz-e a mondás az LDL-koleszterin-szintre, miszerint minél alacsonyabb, annál jobb (azaz 100 mg/dl, vagyis 2,6 mmol/l alatt van).

Jó és rossz koleszterin

A koleszterin a szervezetünkben előforduló zsírok csoportjába tartozik. A trigliceridekkel együtt fontos alkotói a sejtmembránoknak, melyek minden testi sejtet határolnak. Ezenkívül a koleszterin több létfontosságú hormon építőköve, és az energiaháztartásban is döntő szerepet játszik. A máj koleszterinből állítja elő az epesavat, ami az epehólyagból a bélbe ürül, ahol az elfogyasztott zsírok emésztésében vesz részt. A koleszterinszint a táplálékkal felvett koleszterin, illetve a máj által a saját testünkben termelt koleszterin mennyiségétől függ. A vérben lévő koleszterin bizonyos fehérjékhez kötötten fordul elő. Ezek a kötések lehetővé teszik a vízben oldhatatlan zsírok szállítását a vérben. Lipoproteineknek nevezzük őket, mivel zsírokból (lipidek) és fehérjékből (proteinek) épülnek fel. A zsír- és fehérjerésznek megfelelően beszélünk LDL-, HDL- és VLDL-koleszterinről (Very Low Density Lipoprotein). Az LDL-koleszterin a májból az erekbe szállítódik. Ott lerakódik és érelmeszesedéshez (arterioszklerózis) vezet. A HDL-koleszterin ezzel szemben az erekből a májba jut. Ezért magas HDL-szint mellett az érelmeszesedés kockázata alacsony.

Forrás: Webbeteg.hu

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a igenx.hu Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.