Mindenki tudja, hogy amennyiben betegnek érzi magát, ne menjen be személyesen a rendelőbe, hanem telefonon keresse fel  háziorvosát a panaszaival. De mire lehet számítani, mit kell tenni?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma részletes útmutatót adott ki orvosoknak, hogy mi a teendő koronavírus-gyanú esetén, így Magyarországon egységes protokoll szerint zajlik a betegség kivizsgálása, elkülönítése és ellátása.

A háziorvos a telefonhívás során részletesen kikérdezi a beteget a panaszokról. A koronavírusra utaló tünet elsősorban a láz, a száraz köhögés és a légzési nehézség. Mivel egyik sem feltétlenül jelentkezik az esetek 100 százalékában, nem fontos mindhárom jellemző panasz egyidejű fennállása a COVID-fertőzés valószínűsítéséhez. A tünetekről készített összefoglaló táblázatunk itt tekinthető meg. A kikérdezés másik fontos célja a panaszok súlyosságának, a beteg állapotának a megítélése.

A telefonbeszélgetés eredményének alapján a háziorvosnak két döntést kell hoznia:

1. Fennáll-e a COVID-19 gyanúja?
2. Szükséges-e a kórházi felvétel?

A négy lehetséges eljárás

A. Fennáll a COVID-gyanú, de nem szükséges kórházi ellátás

Ebben az esetben a beteg maradjon otthon, a háziorvos értesíti az Országos Mentőszolgálatot, akik a beteg otthonában végzik el a mintavételt a teszthez. A gyanús esetről értesítést kap a járási népegészségügyi osztály vagy a megyei ügyelet, amely pozitív teszt esetén rendelkezik a további tennivalókról (pl. házi karantén elrendelése, a beteg környezetében élők tesztelése, stb.). A tesztet a kijelölt fővárosi és nagyobb vidéki városokban (Debrecen, Szeged, Győr, Pécs) található laborokban végzik el, 24 órán belül.

Ha a beteg az otthonában marad, a mintavétel után továbbra is telefonon tartja a kapcsolatot orvosával. Szükséges a további felügyelet, az állapot változásának nyomon követése, állapotromlás esetén pedig a kórházba szállítás is szükségessé válhat. Az igazolt betegekkel egy háztartásban élők tesztelése is megtörténik, és potenciális fertőzöttként szükséges viselkedniük.

A beteg nem hagyhatja el lakóhelyét, az otthoni elkülönítés kiemelten fontos a járvány továbbterjedésének megakadályozására. A hatósági karantén megsértése szankciókkal járhat, a rendőrség engedélyezheti annak betartását.

B. Fennáll a COVID-gyanú, és szükséges a kórházi ellátás

A háziorvos ugyanúgy a mentőszolgálatot és a járási népegészségügyi osztályt vagy a megyei ügyeletet, a beteget azonban a mentők azonnal a kórházba szállítják, és ott kerül sor a szükséges ellátásra illetve vizsgálatokra. A mentők számára egyértelműen ki van jelölve, hogy egy adott lakóhelyről melyik kórházba kell szállítaniuk a beteget.

A kórházban a betegek egy előzetes vizsgálaton esnek át a fertőzésgyanú megerősítése, az állapotuk súlyosságának megítélése céljából, itt történik a teszthez szükséges mintavétel is. Minden kórházban úgy alakították ki ezt a területet, hogy gondosan el legyenek különítve az intézmény többi részétől, pl. a kórház bejáratánál legyenek (hogy ne legyen szükség más területeken történő áthaladásra). A kórházakban gondoskodnak arról is, hogy a "fertőzött övezet" és a "potenciálisan fertőzött övezet" zónája is gondosan (puffer zónákkal elválasztva) el legyen különítve, a gyanús esetek nem léphetnek kapcsolatba az igazolt fertőzöttekkel.

A vizsgálati területet a betegek nem hagyhatják el, illetve kísérők sem tartózkodhatnak velük, mivel minden gyanús esetet potenciális fertőzésforrásként kell kezelni, amíg nem igazolódik ennek ellenkezője. A lázas betegeknek kötelezően maszkot kell viselniük.
A betegeket állapotuktól függően vagy a kórház infektológiai osztályán helyezik el, vagy szükség esetén az intenzív osztályon. Ebben az időpontban még nem áll rendelkezésre a COVID-fertőzést igazoló vagy cáfoló teszt eredménye, így ezen idő alatt lehetőleg (a nem fertőzött és az igazoltan fertőzött betegektől is) elkülönítve kell kezelni a beteget. Ez az átmeneti időszak a teszt laborba érkezését követően legfeljebb 24 óra, utána a teszteredménytől függően folytatódik az elhelyezés. Igazolt COVID-fertőzöttség esetén a fertőzöttek számára kijelölt egységben folytatódik az ellátás.

Az elkülönítésre használt kórtermeket a betegek csak vizsgálat (pl. a tüdő érintettségét kimutató CT) vagy átszállítás esetén hagyhatják el, és a kórtermekbe is csak az ellátást végző egészségügyi dolgozók léphetnek be. Gyermekek esetében az intézmény vezetése adhat látogatási engedélyt, ebben az esetben a látogatók adatait regisztrálni kell, védőfelszerelést kell viselniük, és figyelemmel kell kísérni az állapotukat.

C. Nem áll fenn a COVID-gyanú, és nem szükséges a kórházi ellátás

A háziorvos dönt a vizsgálat szükségességéről. Előfordulhat, hogy a háziorvos úgy ítéli meg, hogy nem szükséges a vizsgálat és telefonon tud tanácsot adni a betegnek, de előfordulhat az is, hogy egyezteti betegével a vizsgálat körülményeit. Fontos tudni, hogy a gyógyszerfelírás, orvosi vény kiállítása is történhet elektronikusan, így önmagában emiatt nem szükséges bemenni az orvosi rendelőbe.

D. Nem áll fenn a COVID-gyanú, de szükséges a kórházi ellátás

Természetesen nem csak a koronavírus-fertőzés miatt lehet szükség kórházi kezelésre. Ilyen esetben a háziorvos csak a mentőket értesíti, akik a beteget kórházba szállítják, a koronavírus-gyanús esetektől gondosan elkülönítve.

Forrás: WebBeteg

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a igenx.hu Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.