Koleszterin Suli - További információkért látogasson el a facebook oldalunkra

Koleszterin fogalma


A koleszterin egy zsírfajta, amely a vérben található és a szervezet több életfunkciójának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Több, a szervezetünket felépítő molekula alkotórészét képezi, fontos a sejtfalépítésben és a hormonok egy része is koleszterinből készül. A koleszterin egyrészt táplálékkal kerül a szervezetbe (kb. 20%), másrészt a szervezet saját maga termeli a májon keresztül (80%). A koleszterin különböző formákban van jelen a vérben (úgynevezett lipoproteinek), és ezek alapján megkülönböztetünk „jó”, illetve „rossz” koleszterint. A jó koleszterin a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein), amely a szövetek irányából a májba szállítja a koleszterint. A rossz koleszterin, az LDL (alacsony sűrűségű liprotein) pedig a májból a szövetek felé szállítja a koleszterint. A vérképet tekintve az a jó, ha a vérben magas a HDL- és alacsony az LDL-szint.

 

Az emelkedett koleszterin az egyik legfontosabb befolyásolható kockázati tényező!

 

A koleszterin egy zsírszerű anyag, mely a test minden sejtjében megtalálható. Nagyrészt a májból származik, de származhat még a bevitt ételekből is, főként húsokból, szárnyasokból, tejtermékekből és a tojásból. Ha a vérben a koleszterinszint magas, akkor beépülhet az artériákba és károsítja az érrendszert. A kialakuló „érelmeszesedés” következtében a szív, agy, perifériás erek, vese, szem, stb. károsodik, és amely számos szív és- érrendszeri eseményt okozhat.

 

A magas koleszterinszint nem jár panaszokkal, amely nehezíti a kezelést. Az emelkedett koleszterin hosszú távon okoz súlyos szövődményeket, ezért nagyon fontos, hogy az életmód-változtatással - étrend betartása, fogyókúra, mozgás,és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel - csökkentse a vérzsír szintjét.

 

„Jó” és „rossz” koleszterin

 

A koleszterin a sejtfalak és sejtmembránok felépítéséhez szükséges. Az összkoleszterin az LDL és HDL koleszterin mennyiségéből tevődik össze. A túlzott mennyiségű koleszterin megjelenik a vérben és az erekben lerakódva szűkíti azokat. Sűrűsége alapján két fő típusát különböztetjük meg: az LDL (low-densinty ) az úgynevezett „ rossz” koleszterin, mely beépülve az artériák falába az érelmeszesedés kialakulásához vezet. A HDL koleszterin a „jó” koleszterin, amely védő jellegű és amely a lerakódott koleszterint képes felvenni és a májhoz szállítani. A vérzsírok harmadik fajtája a triglicerid, amely szintén szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában. Ebben a formában raktározódik szervezetünk zsírtartalma. A triglicerid szintje az étkezés után megnövekszik a vérben. A túl magas szintek a szívbetegség kockázatát növelhetik.

 

A kezelés első lépcsője az életmód-változtatás, elsősorban a táplálkozásban. Adjon étrendjéhez sok zöldséget és gyümölcsöt. Csökkentse először felére a vaj, margarin, vagy saláta dresszinget. Használja a zsírszegény, vagy a zsírmentes készítményeket. Fokozatosan emelje a tejtermékek fogyasztását, de a tej legyen alacsony zsírtartalmú (1%), vagy zsírmentes. Vörös húst ne egyen. Pulyka, baromfi, hal javasolt.

 

A magas koleszterinszint a génekben kódolt tulajdonság. Tény, hogy a koleszterin mintegy 20%-a származik a bevitt ételekből, a maradékot a szervezet saját maga állítja elő.

Emelkedett koleszterinérték esetén az életmódváltozatással 10-15%-kal csökkenthető az LDL-koleszterinérték. Általában sok ember számára tehát a megfelelő étrend és testmozgás nem elégséges a koleszterinszint csökkentéséhez.

 

A koleszterincsökkentés gyógyszeres kezelésének alapvető gyógyszere a statin kezelés. A statinnoknak számos fajtája ismert- így a sinvastatin, a fluvastatin, az atorvastatin és a legújabb a rosuvastatin. A statin kezelés hatásosságáról és biztonságosságáról több százezer beteg vizsgálata szolgál bizonyítékul. Ma már azt is tudjuk, hogy a modernebb statin készítmények nem csak a koleszterinszintet csökkentik, hanem koszorúérbetegségben megfelelő adagban adva az érelmeszesedést is képes csökkenteni.

 

A statin kezelés rendszeres ellenőrzés és orvosi javaslat szerint adva

biztonságos kezelés. A mellékhatások közül megemlítendő az izomfájdalom, amely megjelenése esetén a kezelő orvossal konzultálni kell. Ebben az esetben a gyógyszer adagját kell változtatni, vagy más statint kell adni.

A koleszterincsökkentő kezelés közül csak a statin kezeléssel vannak olyan adatok, amelyek bizonyítják, hogy a szív-és érrendszeri eseményeket csökkentik, és a túlélést bizonyítottan növelik!

 

A koleszterinértékek diétás-tanáccsal, életmód-változtatással és gyógyszeres kezeléssel csökkenthetőek, ezáltal csökken a szívinfarktus, az agyiér betegségek előfordulása.

 

Amennyiben koleszterinszintünk magas, keressük fel kezelőorvosunkat. Gyakran a zsír és koleszterinszegény étrend és a testmozgás mellett gyógyszer felírása is szükségessé válik. Ha eddig nem ismerte koleszterinszintjét, kérjen laborvizsgálatot. Évente javasolt kontrollálni, akkor is, ha a vizsgálat eltérést nem mutatott.

Értékek és ellenértékek


 

A normál és kóros koleszterin szint

 

Összkoleszterin

 

 

Normálérték

5 mmol/l alatt

 

Emelkedett érték

5,1 – 6,5 mmolt/l

 

Közepesen magas érték

6,6- 7,8 mmol/l

 

Nagyon magas érték

 

7,9 mmol/l vagy felette

 

LDL- koleszterin normálértéke

 

3 mmol/l alatt

HDL- koleszterin normálértéke

 

Nőknél 1,3 mmol/l vagy felette

Férfiaknál 1,1 mmol/l vagy felette

 



Tünetek


A magas koleszterinszint tünetei általában észrevehetetlenek. Ennek ellenére van néhány olyan jel, mely arra utalhat, hogy a koleszterinszint nem a megfelelő labortartományban van. Jellemző tünet lehet a mellkasi fájdalom, ami sajnos sokszor már csak akkor jelentkezik, mikor a koleszterinszint nagyon magas, és emiatt lerakódások, ún. plakkok alakulnak ki az érfalakon – a szívben és más szervekben – ami érszűkületet eredményez, szívinfarktust okoz.

A szem körül kialakuló  sárga foltok is fegyelmeztető  jelek lehetnek, melyek a szemhéjon vagy a szem szaruhártyáján alakulnak ki, valójában ezek apró zsírcsomócskák, lerakódások, melyek elsősorban hölgyeknél fordulnak elő. Ilyenek a tenyéren is megjelenhetnek, és szintén a magas koleszterinszint gyanúját vetik fel.

Kezelés


A koleszterinszint csökkentésére két lehetőség van: az egyik a nem gyógyszeres, azaz a táplálék koleszterintartalmának csökkentése (diéta) (link az egészséges táplálkozás részhez), a másik a gyógyszeres kezelés, amely a belső szintézist (koleszterin belső termelését) vagy a koleszterin felszívódását gátolja.
 
A koleszterinszint gyógyszeres kezelése
 
A koleszterin kb. 20%-a kerül táplálék útján a szervezetbe, míg a többi a májban termelődik. Ebből következik, hogy sok esetben pusztán diétával nem lehetséges a megfelelő koleszterinszint elérése. Abban az esetben, ha az étrend és a mozgás nem képes normalizálni a koleszterinértékeket, illetve, ha kialakult az érelmeszesedés, gyógyszeres kezelés bevezetése szükséges. Fontos, hogy a koleszterincsökkentő terápia élethosszig tartó kezelést igényel. Jelenleg az orvostudomány számára több, korszerű koleszterincsökkentő gyógyszerkészítmény áll rendelkezésre, ezen gyógyszereken belül két jelentősebb csoportot érdemes kiemelni: a fibrátokat és a statinokat. Világszerte a leggyakrabban alkalmazott készítmények a statinok. A statinok a májban csökkentik a koleszterinképződést, ezáltal csökkentik a vér „rossz” koleszterin (LDL) szintjét.

Hitek és tévhitek


1. A koleszterinnek csupán egészség kárósító hatása van.

 

  • NEM IGAZ

Alapjába véve nem káros, mert a koleszterin felel az érfal rugalmasságáért, olyan fontos vegyületek vannak jelen benne mint pl. hormonok, vitaminok.  A bajt a telített zsírsavak jelenléte okozza, mivel ez megemeli a normális koleszterin szintet amely már kockázatot jelent szervezetünk számára.

 

2. Csökkenthető a magas koleszterinszint.

 

  • IGAZ

Étkezési szokásaink és életmódunk megváltoztatásával igenis csökkenthető a koleszterinszint gyógyszerek nélkül is. Koleszterinszegény éltelek fogyasztásával, sportolással  sokat segíthetünk maguknak, amit a szervezetünk előbb utóbb meg fog hálálni. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor elkerülhetetlen a gyógyszerek szedése, amelyet sokszor egy életen át kell szedni.

 

3. Nem lehet magas a koleszterinszint, ha a betegnek nincsenek panaszai

 

  • NEM IGAZ

Pontosan azért alattomos betegség, mivel érezhető tünetei nincsenek, ezért ha a laboratóriumi vizsgálat kimutatja , hogy valakinek magas a koleszterinszintje , akkor komolyan kell venni, mivel könynen szívinfarktushoz vezethet.

 

4. Öröklött tényezők is szerepet játszhatnak a magas koleszterinszintben.

 

  • IGAZ

Genetikai  tulajdonságok is befolyásolják a koleszterinszintet, éppen ezért, ha a családban előfordult, hogy valakinek magas a koleszterinszintje, akkor   annak több odafigyelés szükséges, ezt laborvizsgálatokkal tudja rendszeresen ellenőrizni.

Elhízás


Az elhízás, ami korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magasvérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza.
A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van.
Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energia bevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.
 
A súlyfelesleg megállapítására több módszer használatos. Az u.n. Broca index szerint a normális testsúly = testmagasság (cm) – 100; az ideális testsúly: további – 10%;  A testtömeg index ennél pontosabb (angol rövidítése (BMI) = a testsúly (kg) osztva a testmagasság (cm) négyzetével. Az ekkor kapott  20-25 közötti érték a normális, 25-30 között túlsúlyt, 30 felett elhízást jelent (40 felett kóros elhízást). Az elhízás veszélyesebb formája az „alma típusú”, amikor a zsirlerakódás a hasüregben kifejezettebb, s fokozott szív- érrendszeri kockázattal jár, míg az egyenletesebb –csípőre és alsó végtagokra korlátozódó forma a „körte típus” nem jár ilyen következményekkel. Sajnos az elhízottak háromnegyede „alma” típusú. A hazai lakosság 60%-a a normálisnál magasabb testsúlyt cipel: 40% túlsúlyos, 20 % elhízott. Igen egyszerű módszer a haskörfogat mérése: nőkben 80, férfiakban 94 cm-ig normális; enyhe a szív-érrendszeri kockázat 88 ill. 102 cm-ig; ezeknél nagyobb értékek magas rizikót jeleznek.
 
Az elhízás gyakran társul magas vérnyomással, magas vércukorral és lipid-szinttel (metabolikus szindroma), amit nem véletlenül a „halálos négyesként” is említenek, jelezvén a fokozott szív- és érrendszeri kockázatot. Elhízásban a szívhalálozás négyszeres, az agyi érkatasztrófák közül a főleg a fiatalabb korosztályokat sújtó egyik koponyaűri vérzés fajta gyakoribb (3,5-szeres kockázatú).
 
A fogyást a csökkentett kalória bevitel és/vagy a megnövekedett kalória felhasználás segíti elő. Orvosi ellenőrzéssel végzett fogyókúra egyébként  egészséges egyénben az elhízottságot jelző BMI-értéknél (magasabb, mint 30), két rizikófaktor esetén már 25-30 között, szív-érrendszeri betegségben szenvedőknek pedig már 20-25 között is feltétlenül ajánlott.
 
Fontos a kalória bevitel meghatározása. Ennek kiszámítása nem nehéz (alapanyagcsere és a fizikai aktivitás mértékéből fakadó többlet), az egyes táplálékok kalória tartalmát egy gyakorlott háziasszony igen rövid idő alatt megtanulja (saját orvosi tapasztalatom alapján is). Fontos még az egyes tápanyagok helyes aránya.
 
A fizikai aktivitás önmagában nem elég jelentős testsúly csökkenéshez, de önmagában csökkenti a zsigeri zsírlerakodás arányát. Rendszeresen heti 4-5 alkalommal 30-45 perces intenzív testmozgás ajánlott.

Érelmeszesedés kialakulása


Az érelmeszesedés kialakulásának mechanizmusa

 

Az érelmeszesedést a közepes és nagy verőerek (artériák) falának megvastagodása jellemzi, amely a véráramlás csökkenését vagy teljes érelzáródást okozhat. A betegség kezdete már fiatal korban elkezdődhet, de inkább az idősebb korosztályra jellemző. A verőerekben képződött szűkület illetve elzáródás érintheti az agyi-, vese- és végtag ereket, valamint a szív koszorúér rendszerét. A betegség gyakran tünetmentes, és a tünetek általában csak közép- és idős korban jelentkeznek.

 

A betegség kialakulásának oka:

 

 -mikroszkopikus sérülések helyén a vér alakos elemei lerakódhatnak, vérlemezkék és alvadási anyagok csapódnak ki az érfalon

- a „káros koleszterin” (LDL=low density lipoprotein) lerakódik az érfal belhártyáján.

 

Koleszterinre ugyanúgy szüksége van a szervezetünknek, mint bármilyen más tápanyagra. A koleszterin a sejtfalak és sejtmembránok felépítéséhez szükséges. A vérben a koleszterin károsan megemelkedhet, ha a táplálékkal a koleszterin bevitelünk tartósan megemelkedik, illetve a bélrendszerben a koleszterin nem bomlik le megfelelően.

 

A normál és kóros koleszterin szint

 

Összkoleszterin

 

 

Normálérték

5 mmol/l alatt

 

Emelkedett érték

 

5,1 – 6,5 mmolt/l

 

Közepesen magas érték

 

6,6- 7,8 mmol/l

 

Nagyon magas érték

7,9 mmol/l vagy felette

 

LDL- koleszterin normálértéke

 

3 mmol/l alatt

 

HDL- koleszterin normálértéke

 

Nőknél 1,3 mmol/l vagy felette

Férfiaknál 1,1 mmol/l vagy felette

 

 

A vérbe jutott, de fel nem használt koleszterin lerakódik a verőerek belsejében, megvastagítva, és így rugalmatlanná téve az érfalat, ami fokozatosan érelmeszesedéshez, érszűkülethez vezet. Nem csak a vérben található összkoleszterin mennyisége, hanem az úgynevezett „védő koleszterin” (HDL = high density lipoprotein) és „káros koleszterin” (LDL) aránya mérvadó. 

Kockázati tényezők


A szív és érrendszeri betegségek kockázati  tényezői

 

A szív- és érrendszer rizikótényezőnek tényezőinek nevezzük azokat, amelyek jelenléte esetén megnő annak kockázata, hogy szív- és érrendszere megbetegszik. A rizikótényezők egy részét nem nem befolyásolható - ilyen az életkor, a családi előzmény, és a nem.

 

Befolyásolható rizikófaktorok

 

Vannak azonban kontrollálható rizikótényezők is, amelyek kontrollja jelentősen csökkenti az egyéni kockázatot.

A kockázati tényezők egymással összefüggőnek látszanak. A túlsúlyos betegeknek magasabb a vérnyomásuk, gyakoribb a cukorbetegség és a magas koleszterin is. Minél több kockázati tényezővel rendelkezünk, annál nagyobb az esélyünk a szívbetegség kialakulására, ezért is olyan fontos a lehető legtöbb kockázati tényezőt kontrollálnunk.

 

Dohányzás

 

A leginkább eliminálható rizikófaktor! A tüdőrák mellett a dohányzás a szívinfarktus és a stroke okozója is lehet. A dohányzás mintegy 2-3-szorosára növeli annak az esélyét, hogy az illető szívbetegségben hal meg.

 

Túlsúly

 

A súlyfelesleg járulékos kockázatnövekedést jelent a szívbetegség kialakulása szempontjából. A szívre és az érrendszerre fokozott terhelést ró, és magas vérnyomást, magas koleszterinszintet és cukorbetegséget okozhat.

 

A fizikai aktivitás hiánya

 

Ha mozgásszegény életmódot folytat, azzal szintén kockára teszi egészségét, mivel az aktív életmód nagyban hozzájárul a szívbetegség kockázatának csökkentéséhez, és az egyéb kockázati tényezők kialakulását illetve progresszióját szintén lassíthatja.

 

Magas vérnyomás

 

A magas vérnyomás gyakran nem jár tünetekkel. Általában a betegségben szenvedők nagy része nem is tud magas vérnyomásáról, csak véletlenül, vérnyomásmérés során derül ki. A célvérnyomásérték 140/90 Hgmm az általános populációban, míg azoknál akiknek már lezajlott szív, vagy érrendszeri betegség, illetve cukorbetegek, azoknál 130/80  Hgmm alá kell csökkenteni a vérnyomást!

 

Cukorbetegség

 

Az emelkedett vércukorszint az egész szervezet érrendszerét károsítja. Ez érinti a szív, a szem, az agy és vese érrendszerét is. A betegség nagymértékben megnöveli a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Étrend, testmozgás, és gyógyszeres kezelés szükséges a vércukorszint beállításához.

 

Az alapvető feladatok:

 

  - Ismerjük meg és alkalmazzuk az egészséges étrendet

 - Igyekezzünk elérni egészséges testsúlyunkat

 - Igyekezzünk elérni az ajánlott LDL-, HDL- és trigliceridszinteket

 - Próbáljuk vérnyomásunkat normális szinten tartani

 - Próbáljuk vércukorszintünket normális szinten tartani

 - Törekedjünk fizikai aktivitásra

 - Kerüljük a dohányzást és a dohányfüst-expozíciót

 

Egészséges étkezés


Étkezzen egészségesen

 

 1. Étkezzünk változatosan. Fogyasszunk:

 

 - Teljes kiőrlésű lisztből készült terméket és hüvelyest.

 - Sok zöldséget, gyümölcsöt.

 - Zsírmentes vagy alacsony zsírtartalmú tejtermékekből felnőtteknek három vagy több adag javasolt, gyermekeknek minimum kettő, serdülőknek és időseknek négy adag, várandós és szoptatós nőknek pedig három – négy adag.

- Sovány vörös húst, baromfit, halat vagy növényi fehérjét. Hetente legalább két adag olajos halat.

 

 2. Kevés telített zsírt fogyasszunk. Ezeket helyettesítsük egészséges egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírokkal.

 

 3. Az egészséges testsúly megtartásához mozogjunk rendszeresen. Ha fogyni kívánunk, vagy kevesebb kalóriát vigyünk be szervezetünkbe vagy többet égessünk el az egészséges testsúly eléréséig.

 

 4. Naponta maximum 300 mg koleszterint vigyünk be szervezetünkbe.

 

 5. Naponta maximum 2400 mg nátriumot fogyasszunk. (Ha koszorúér-betegség vagy érelzáródás a diagnózis, a kezelőorvos ennél alacsonyabb hatértéket szabhat meg.)

 

 6. Nők maximum egy, férfiak két pohár alkoholnál többet ne igyanak egy nap.

 

 

Főzzön egészségesen- vaj vagy zsír helyett főzzön olívaolajjal, a zöldségeket sütés helyett párolja vagy mikrosütőben készítse el. A fentiekhez hasonló kis változtatások rengeteget segíthetnek.

 

Vezessen naplót- étkezése nyomonkövetésére vezessen étkezési naplót. Mutassa meg a naplót kezelőorvosának, hogy  segítségével az Ön számára megfelelő étkezési szokásokat megtalálhassa.

 

Kérjen támogatást családjától - kérje meg barátait és családtagjait, hogy tartsák tiszteletben és támogassák egészséges étkezési szándékát, még akkor is, ha ők nem követnek alacsony zsírtartalmú étrendet.

 

Minél előbb tesszük meg ezt, annál hamarabb léphetünk az egészséges szív- és érrendszerhez vezető útra.