A koronavírus után tömegessé válnak a szívbetegségek

A "gyógyultak" további szövődményekre számíthatnak.

A Covid-19-betegek megpróbáltatásai sokszor korántsem érnek véget, miután a vírus az immunrendszerrel folytatott harcban alulmarad, és eltűnik a szervezetből. Sokan hosszú hónapokig rosszul érzik magukat, noha hivatalosan már nem számítanak fertőzöttnek. Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy rendkívül gyakran hagy maga után a vírus olyan – rendszerint a szívet érintő – komplikációkat, amelyek előbb-utóbb halálossá válhatnak. Ezekkel szemben pedig a fiatalok sem érezhetik magukat biztonságban.

 

Augusztus 7-én Michael Ojo nigériai-amerikai kosárlabdázó, a szerb Cvrena Zvezda játékosa összeesett edzés közben. Ojo csupán 27 éves volt, profi sportoló, csupa izom, edzett, korábban nem volt krónikus betegsége. Pontosabban volt, bár az egy hónappal azelőtt diagnosztizált Covid-19 fertőzést nem tekintették krónikusnak. Ojo júliusban köhögött, láza is volt, és kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg nála. De a sportoló felépült a betegségből, és az orvosok engedélyezték neki a könnyített edzést.

 

Ojo az edzés közben szívrohamot kapott, és nem sokkal utána elhunyt. Miközben időnként előfordul, hogy fiatal, életerős sportolók a pályán kapnak szívrohamot, és halnak meg, Ojo halála egyértelműen a koronavírus-fertőzéshez köthető. És ő koránt sincs egyedül. Bár az azonnali szívhalál (egyelőre) nem tömeges a gyógyultnak nyilvánított volt Covid-19 fertőzöttek körében, a különféle, potenciálisan életveszélyes szívbetegségek aggasztóan nagy hányadukat érintik.

 

 (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

193-as pulzus a semmiből

 

Számolatlanul lehet találni olyan „gyógyultakat”, akik továbbra is szenvednek a legkülönfélébb tünetektől. Melissa Vanier, egy 52 éves vancouveri postás Kubában fertőződött meg február végén. Egy hónapig volt hivatalosan is fertőzött, és végig szörnyen volt. Nehezen lélegzett, folyamatosan fájt a torka. Csakhogy a gyógyulása után a Fitbit aktivitásmérője arra figyelmeztette, hogy a szívritmusa súlyosan szabálytalan.

 

A kardiológusa megvizsgálta a szíve vérellátását, az derült ki, hogy az szörnyen rossz, így a szíve nem kap elég oxigént. Iszkémiás szívbetegséget állapítottak meg nála, amely a semmiből jött létre. Egy liverpooli 45 éves sorstársának két hónappal a Covid-19 után kezdődtek a szívpanaszai. Derült égből villámcsapásként felugrott a pulzusa percenként 193-ra, majdnem elájult, vagy éppen az éjszaka közepén riadt rettegve attól, hogy szívrohama van.

 

A gyanú, miszerint a koronavírus-fertőzés a szívet érintő komplikációkat okozhat, már a kezdet kezdetén, a járvány kiindulópontjának számító Vuhanban is felmerült. A kínai orvosok, majd később az olasz kollégáik is tapasztalták, hogy sok fertőzöttnél miokarditisz, vagyis szívizomgyulladás alakult ki. Az már korábban is ismert volt, hogy egyes vírusfertőzések gyulladást okozhatnak a szívben is, de ilyen tömegű megbetegedést eddig nem tapasztaltak.

Már márciusban megjelentek az első vizsgálati eredmények arról, hogy a Covid-halottak jelentős hányada részben vagy egészben a szívbetegség miatt veszíti életét. Egy 68 beteg kórtörténetét feldolgozó tanulmány szerint az áldozatok harmada, egy másik, majdnem 500 esetet vizsgáló kutatás szerint a halottak majdnem ötödénél találtak szívkárosodást.

 

Nem meglepő, csak félelmetes

 

Más vírusok is okoznak szívbetegséget, így nem tekinthető teljes meglepetésnek, hogy az alapvetően a légzőszerveket támadó SARS-CoV-2-nek is van ilyen hatása. Ilyen az Epszein-Barr vírus is, de az első SARS és a MERS járványt okozó, a mostanival közeli rokon koronavírusok egyes áldozatainál is kialakult a szívbetegség. Egy 12 évig tartó utánkövetéses vizsgálat, amely 25 SARS-túlélőt vizsgált, kiderült, hogy közülük 11-nél (44 százalék) maradandó szívrendellenességek alakultak ki.

 

Sok szakértő azt is felveti, hogy a Covid-19-re jellemző légszomj bizonyos esetekben nem is tüdő károsodásának, hanem a szív sérülésének következménye. A vírus részben ugyanazokon a receptorokon (így az ACE2-n) keresztül képes megtámadni a szívizomsejteket, amelyek segítenek neki, hogy a tüdősejtekbe is bejusson. Hasonló receptor több más szövetben is megtalálható, így a vesében, a májban, a belekben és az agyban is, így potenciálisan sok más szervben is képest a koronavírus gyulladást okozni.

 

A szívbe jutott vírus párhuzamosan többféle módon is károsítja a szervet. Egyrészt közvetlenül pusztítja a szív sejtjeit, másrészt gyulladásos reakciót okoz, ami önmagában is veszélyes. Amikor laborban sejtkultúrában szívizomsejteket fertőztek a vírussal, azok rendkívül gyorsan meghaltak és felbomlott a szövetük. Emellett a fertőzés nyomán olyan jelzések jutnak el az agyig, amelyek valósággal túlterhelik a szimpatikus idegrendszert. A perifériás idegrendszernek ez a része a szívet még intenzívebb munkára kényszeríti, ami ettől csak tovább károsodik.

 

Az összes elképzelhető szívbetegség

 

Ahogy a fertőzés tünetei is nagyon eltérnek a betegek között, úgy az okozott komplikációk sem egységesek. Vannak fertőzöttek, akiknél szívizomgyulladás, szívizomsorvadás alakul ki, másoknál a szívritmus válik szabálytalanná. A legsúlyosabb esetekben szívroham következik be. Az újabb adatok szerint a Coviddal kórházba kerülő betegek harmadánál alakul ki szívkárosodás, de ezek egy része vélhetően nem lesz maradandó, hanem a beteg ebből is meggyógyul. De hosszú távú adatok erről természetesen még nincsenek, hiszen a betegség maga is kevesebb, mint egy éve ismert.

 

Azt sem tudja még senki, hogy mitől függ az, hogy a betegnél csak átmeneti vagy krónikussá váló szívbetegség alakul ki. Azok, akik egyébként is szívbetegek voltak, nyilván sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint az alapvetően egészségesek. Azt is gyanítják, hogy a beteg saját immunrendszerének működése (vagyis például a létrejövő gyulladás intenzitása), a fertőző vírusok mennyisége és a szívszöveten keletkező hegesedés súlyossága alapvető jelentőséggel bír a hosszú távú kilátások szempontjából.

 

A kórházba kerülő, súlyos tüneteket produkáló fertőzötteket ma már gyakran kezelik olyan szteroidokkal és más gyógyszerekkel, amelyek elsődleges funkciója a szívkárosodás megakadályozása. Csakhogy egyre több adat lát napvilágot arról is, hogy az enyhe tünetes vagy akár a tünetmentes fertőzöttek sem ússzák meg minden esetben a szívkárosodást.

 

A frankfurti egyetemi kórház szívdiagnosztikai központjában száz korábbi Covid-fertőzött szívét vizsgálták mágneses rezonancián alapuló képalkotás (MRI) segítségével. Az alanyok nem voltak kifejezetten idősek (átlagéletkoruk 49 év volt), és csak enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget. Ennek ellenére 78-uknál szerkezeti rendellenességeket találtak a szívükben. Az persze nem tudható, hogy mely rendellenességek fognak idővel meggyógyulni, és melyek maradnak meg.

 

Különösen aggasztó, hogy egyik alanynak sem jutott eszébe, hogy bármi probléma is lehet a szívével, nem voltak ilyen jellegű tüneteik. Mindez felveti annak lehetőségét, hogy a korábbi fertőzöttek tömegeinél lehetnek rejtett szívkárosodások. Ez a tanulmány egy héttel Michael Ojo halála előtt jelent meg. Nem ő az egyetlen, szívkárosodást szenvedett fertőzött sportoló. Az Ohiói Állami Egyetem vizsgálatában szinte minden bevont, korábban fertőzött atlétánál szívizomgyulladás alakult ki, bár a legtöbb megbetegedés néhány hét alatt látható nyom nélkül meggyógyult.

 

Az amerikai egyetemi sportszövetségek az eredmények hatására ma már külön szívvizsgálatot írnak elő a gyógyult fertőzött sportolók számára, mielőtt azok újból pályára léphetnének. Az élsportolók körében egyébként is gyakoribb a fiatal kori hirtelen szívhalál, mint az átlag népességben. Viszont éppen emiatt ők hamarabb fennakadhatnak a gyakori orvosi szűrővizsgálatok szitáján. A fertőzést (látszólag) átvészelő átlagemberek viszont jó eséllyel úgy folytatják életüket, hogy sem ők, sem orvosaik nem tudják, hogy szívbetegek lettek, ami előbb vagy utóbb akár az életüket is veszélyeztetni fogja.

 

Forrás: Magyar Hang

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a igenx.hu Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.