A magasvérnyomás pontos kialakulási folyamata még ismeretlen, de az már kiderült, hogy az életmódban rejlő kockázati tényezők (pl.: az elhízás, a mértéktelen alkohol- és a nagy mennyiségű konyhasófogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya) egyesével is, de a legtöbb esetben együttesen vezetnek a magas vérnyomás kialakulásához.

Magyarországon a férfiak a normálisnál átlagosan négyszer, míg a nők háromszor több sót fogyasztanak. Igaz, nem mindenki egyformán reagál a konyhasófelvételre, de feltételezhető, hogy szerepe van a betegség kialakulásában, ami egyébként a lakosság 25%-át érinti.

 

Az életmódváltás létszükséglet, hogy megelőzzük a magasvérnyomást, és csökkentsük a veszélyét a vele összefüggő kóros állapotoknak (pl. agyvérzés, szívinfarktus miatti halálozást). A gyógyszeres kezelés mellett a magas vérnyomás befolyásolható egyéb tényezőkkel is úgy, mint a rendszeres mozgás, a túlsúly csökkentése, az alkoholfogyasztás mérséklése és az étrend változtatása.

Az elhízásnak két fő típusa van az eltérő zsíreloszlás alapján: centrális vagy viszcerális - "alma" típus és perifériás - "körte" típus. Az elkülönítés alapját az adja, hogy a leginkább hasra terjedő –centrális- elhízásban a belső szervek zsírtartalma megnő, míg a perifériás elhízásban a zsírszövet a csípőn, a combokon rakódik le elsősorban. Ez utóbbi típust gyakran kifejezetten a nőkre jellemző zsíreloszlásnak, míg az előbbit a férfiakra jellemző pocakosodásnak tartják. Ez azonban egy téves általánosítás: felnőtt nők körében a centrális elhízás majdnem ugyanolyan arányban előfordul, mint a férfiak esetében. Az elkülönítés azért különösen lényeges, mert a két típus más-más betegség kialakulásához vezethet. Éppen ezért az elhízás mértékének és kockázatainak pontos megállapításakor nem elegendő a testtömegindex meghatározása, hanem a derékkörfogat mérése, valamint a derék-csípő arány kiszámítása is szükséges. A szívbetegség előfordulása dupla akkora túlsúlyos emberek esetében, mint a normál testsúlyúaknál, míg az elhízottak már háromszor akkora kockázati tényezővel rendelkeznek, mivel a súlygyarapodás egyértelműen jelentős teher a szív számára.

Mindebből következik, hogy a magas vérnyomást befolyásolni lehet a sófelvétel korlátozásával, illetve az ún. DASH-diéta alkalmazásával. A DASH betűszó, a Dietary Approaches to Stop Hypertension kifejezés rövidítése, tehát kifejezetten egy olyan diétáról van szó, ami segíti a magasvérnyomás megelőzését és kockázati tényezőinek csökkentését. A diéta lényege a sózás mérséklése, a nátriumszegény só használata és a nagyobb sótartalmú élelmiszerek mellőzése. Azaz a zöldségek, főzelékek, gyümölcsök és sovány tejtermékek bőséges fogyasztására kell koncentrálni, illetve előtérbe kell helyezni a teljes értékű gabonaféléket, a szárnyasokat, a halakat és a dióféléket a napi étkezésbe, ugyanakkor az étrend kevés zsiradékot, cukrot és cukorban gazdag italokat tartalmazzon. A diéta hatásosságában nem az egyes ételek, hanem az együttes jelenlétük, szinergikus hatásuk játszik szerepet.