Az internet pedig kiváló táptalajt biztosít mindkét oldal szkeptikusainak, akik közül a leghangosabbak talán azok, akik azzal riogatnak minket, hogy a margarint mindössze egyetlen molekula választja el attól, hogy műanyag legyen. Ezért megnéztük, hogy mindössze ízlés és a pénztárca kérdése a választás, vagy valóban van alapja az ilyen körleveleknek?

Szinte alig akad olyan internetező, aki ne találkozott volna már azzal a fotóval, ami három sárga kis kupacot ábrázol, elpusztult vagy éppen, hogy nagyon is aktív hangyákkal, akik a leírás szerint margarint vagy éppen vajat lakmároznak. A fotóhoz pedig kísérőszöveg is olvasható:

„A margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MŰANYAG legyen:-((((( Hát nézzétek… a vajra ment minden hangya, a felső margarinra is ment 2-3, ami el is pusztult… és a vajat, ami természetes, azt kedvelik a hangyák és eszik. Vagyis, nekem bizonyosságot adott ez a próba arról, hogy mit etetnek velünk.”

Ez nem új keletű, egy brit, urbánus legendákkal foglalkozó portál 1999-re teszi a szöveg angol eredetijének megjelenését, azóta pedig számosan próbálták megcáfolni a benne foglaltakat.

Miből lesz a cserebogár?

Mielőtt a vitát megpróbálnánk eldönteni, először is tisztázzuk, hogy mi, micsoda? Vajnak nevezzük azt a nagyon puha, csontfehér zsiradékot, amit emlős állatok (leggyakrabban tehén, de bivaly-, juh- illetve kecske is) tejéből készítenek. Tejszínből vagy tejfölből készül, a vajkészítés eljárása során pedig köpüléssel választják el a tejzsírt az úgynevezett írótól. A vaj az egyik legrégebb óta ismert tejtermék: a Biblia elbeszélése szerint Ábrahám a három férfi megvendégelésekor például vajat is felszolgált.

A margarin ezzel szemben növényi olajok feldolgozása során előállított zsiradék. Létezését Hippolyte Mège Mouriès francia vegyésznek köszönhetjük, aki III. Napóleon megbízatására a 19. században fejlesztette ki a vaj alternatívájaként, elsősorban a francia tengerészet élelmezésére. Eleinte faggyúból készült, ma inkább pálmazsírból, amihez növényi olajokat (pálmaolaj, lenolaj, repceolaj, napraforgóolaj, vagy olívaolaj) adnak. A margarin tehát zsírok és olajok, valamint ivóvíz stabil keveréke, emulziója.

A dietetikus szerint

Nem csak a természettudós, hanem a dietetikus szerint sem lehet kijelenteni, hogy egyik vagy másik szendvicsalapanyag jobb (egészségesebb), vagy rosszabb (egészségtelenebb) lenne a másiknál. – A kérdésre, hogy melyik jobb, nem létezik egyértelmű válasz. Bár a vaj tömény koleszterin, a sejtek falának felépítéséhez szükség van rá. A sejtek áteresztő hártyája ugyanis koleszterinből áll.

Korábban a margarinokat hidrogénezték – ezzel keményítették – amely valóban káros lehetett, ma már viszont erről sincs szó. Ezek a „zsírkeményítéssel” készített margarinok az egészségre káros ún. transzzsírsavakat is tartalmazhatnak, de ma már léteznek olyan margarinok, melyeket egyáltalán nem hidrogéneznek – főleg a drágább árfekvésben.

A margarinok viszont többszörösen telítetlen zsírsavakban is gazdagok, melyek hatására csökken a vérben a koleszterinszint – mondta Barna Lajosné Éva, dietetikus, hozzátéve: az egyetlen megoldás a kérdésre a mértékletesség! Mindkét termék esetében az a legfontosabb, hogy ne vigyük túlzásba a fogyasztását, akkor jó eséllyel semmilyen egészségkárosító hatásuk nem lesz.

Forrás: webbeteg.hu

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a igenx.hu Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.